Éntelenség


"Az éntelenség (alázat) mágikus aktus. Amilyen mértékben fölszámolja magában valaki az ego uralmát, oly mértékben kezd sugározni lelkének rejtett atomereje, lesz egy magányos kis emberkéből kozmikus hatalmú, isteni lény, aki az Egész erejével él, és annak fényével világít.
Az éntelen ember a szó szoros értelmében legyőzhetetlen!


Nemcsak azért, mert tisztán lát, s intuíciója vezérli, de azért is, mert saját akkumulátora helyett a Mindenség atomenergiája működteti. A szerényt az álszerénytől a hiteles önismeret különbözteti meg. Ismerd és becsüld saját értékeidet - ne légy se szolgalelkű, se önmagad igazságtalan bírája! -
és ne várj senkitől elismerést. Ha mégis kapsz, köszönd meg és annyi! "Emberektől dícsőséget nem veszek." Nem tudnak ugyanis olyasmit adni, ami nekik sincs. Minden dícséret: üres. Kivéve, ha Istentől ered - de ez a dicséret belülről szól. A legnagyobb dolgok mind lent, a csöndben, a mélyben, a szótlan, alázatos odaadásban születnek. A szerénység a legnagyobb eredmények szülőanyja.  Az Igaz Ember csökkenti, ami túl sok, és növeli azt, ami túl kevés. Mérlegeli a dolgokat, s kiegyenlíti őket. Ha szerény vagy, a vesztéstől nem félsz, és a győzelem nem részegít. Ha szerény vagy, tetted jutalmával nem törődsz: maga a tett az örömöd. Szolgálsz, de nem úgy, mint egy szolga, hanem úgy, mint egy király: nem gyávaságból, gyengeségből, tehetetlenségből - hanem bátorságból, erőből, tehetségből. Ha kell mindenedet odaadod - de nem tűröd, hogy kizsákmányoljanak Az erőtlennek erőt adsz - az erőszakost letöröd ... Nem akkor vagy alázatos, ha hagyod magad megalázni, hanem akkor, ha bátran kiállsz a rád bízott Ügyért. Alázatosnak (éntelennek) senki sem születik. Ezt csak nagy munkával tudod elérni: önismerettel, életismerettel és a szüntelen"mérlegelés"jógájával. Mérlegelés azt jelenti, hogy az egyik oldalon van a pöffeteg gőg, a hatalomvágy és az önzés -a másik oldalon a megalázottság, szolgalelkűség és a reménytelen kifosztottság. Az alázat pontosan KÖZÉPEN van, ahol mindezekből semmi sincs, csakis méltóság, szabadság és az isteni egység érzete. Az éntelenség az embert "láthatatlanná" teheti -de tettei megmutatkoznak. Az álszerény nem mer, mert valójában gyenge és fél.  Az éntelen azonban, aki nem magáért cselekszik, hatalmas tettekre képes. Néha az alázatos is háborúzik -ilyenkor az Igazság Kardja ragyog a markában. A rend nem jön helyre, a sötétség nem múlik el magától: meg kell küzdeni érte! Az éntelenség ihlete mindig megsúgja, mit tégy a sötét világ sötét erőivel szemben!" (Müller Péter,Jóskönyv)